Megettem már a kenyerem javát

Ahogy mondani szokták megettem már a kenyerem javát, van némi tapasztalatom fogyás hízás terén. 3 éve szuperül leadtam 18 kilót, fél év alatt, különösebb megerőltetés nélkül, egy percet sem éhezve, akkor ettem amikor akartam, csak kiiktattam pár ételt a repertoáromból.

Az én mummusaim: 

kenyér (fehér, barna, fekete…szőke), mindenféle pékárú, úgy általában a gabonák (engedmény a zabnak jár- mértékkel), 

krumpli, rizs, 

cukor,

Utána tartottam is magam a jó formámban, élvezve annak minden előnyét, egy évig.

Aztán a kisördög aki ott van a fülem mögött, persze sugdosott- csak egy picit egyél- na én meg a pici. Ha rákattanok, nincs leállás, vagy semmi, vagy minden, sajnos aranyközépút nincs. Irigylem azokat akik ott tudják hagyni az étel egy részét a tányéron, mondván már jóllaktak, én egy morzsát sem. 

Így történt, hogy 2 év alatt mostanra megint rosszban vagyok a mérleggel, de leginkább magammal.

Tehát vissza a jól bevált módszerhez, de nem diétaként tekintve rá, hanem életmódváltásként,

ahol akkor ehetek amikor akarok, és annyit amennyi jólesik, s közben még fogyok is.

Nekem ez a tuti, már bizonyított, csak én utána eltoltam.

Miket ehetek? 

a mummusaimon kívül mindent.

Rengeteg zöldség, 

hús,tojás, hal, , 

gyümölcs,
tejtermék

olaj, zsír (kacsa, kókusz), hidegen sajtolt olajak, 

zab és maglisztek mértékkel.
ha édesre vágyom: aszalt gyümölcs, méz (de lehetőleg ne vágyjak rá) Nem vicc, de egy idő után az ízlelőbimbóim az almát is édességként élvezik. (ha nem tapasztalom, nem hiszem)

Ez a sorrend jellemző a mennyiségekre is, a zöldségből kerül a legtöbb az asztalra.

Neked ez hogy hangzik?

Elkísérsz ezen az úton?

De futni kell velem, na… most még nem gyorsan (erről majd később)